Mitől egyedülálló a Gemenci-erdő? Mi köze a római időknek Szekszárd városához? Tényleg volt, hogy fehérboron kívül mást nem ismertek ezen a vidéken, mára viszont saját bikavér ékesíti a borvidék repertoárját? És mik azok a szurdikok? Ha személyesen nem tudsz túránkhoz csatlakozni, ahol a környék lankáit együtt járjuk be és bort is kóstolunk, majd pedig kenuzunk egyet a Duna-Dráva Nemzeti Park természeti értékeiben gyönyörködve, ezt az írást ne hagyd ki!
Legyen szó szerelmesek hétvégéjéről egy kis sétahajózással, szünidei családi vakációról vagy egy jó buliról a haverokkal, hazánk egyik leglenyűgözőbb, ugyanakkor vadregényesnek mondható tája, a Gemenci-erdő mindig jó választásnak bizonyul: az ártéri erdő valamivel több, mint 30 km-es hosszúságban nyúlik el a Duna nyugati oldalán, ahol holtágaival, kisebb-nagyobb tavaival, különleges mocsaraival ösztönöz minket arra, hogy felfedezzük világát. Az itt futó erdei kisvasút pedig nem csak a gyermekeknek, de látnivalóival a kalandos lelkületű felnőttek számára is páratlan élményt nyújt!
 |
 |
 |
 |
A 180 négyzetkilométeren elterülő Gemenc erdeje, mely Tolna és Bács-Kiskun megye egyik legfelkapottabb turisztikai célpontja, a Duna-Dráva Nemzeti Park része. 1996-ban védetté nyilvánították. A tanösvényekkel tűzdelt terepen két központot is találunk, tájékozódásunkat ugyanis északon Bárányfok, délen pedig Pörböly segíti. Kisvasúttal a teljes vonalat bejárva szekszárdi buszos átszállással is visszaérkezhetünk a kiindulópontra.
Ha a sétát választjuk, hol kocsányos tölgyek, hol pedig tanító célzatú múzeumok színesítik utunk. A kijelölt útvonalakról letérve, az előforduló vaddisznókkal azonban vigyázzunk! Az ingoványos vidéket nem véletlenül kedvelik a vadászok sem, hiszen az ország egyik leggazdagabb vadállománya itt található.
 |
 |
Ha Gemenc, akkor pedig Szekszárd - Tolna megye székhelyét egy-egy ilyen alkalommal illő meglátogatnunk! A városi történelmi nevezetességeken túl, már csak a jó borok miatt is… Egyik nélkül viszont nincs a másik, tudni illik a szekszárdi borvidék gasztronómiai jellege erősen függ a kezdetben idetelepülő rómaiaktól. Állítólag előtte már a kelták idejében is zajlott itt szőlőtermesztés, utóbbiak erre irányuló törekvései és tevékenységei azonban bizonyítottak. Az általuk Alisca névre keresztelt település korabeli márvány szarkofágja mitológiai jelenetek mellett egy szőlőtőt is ábrázol. Vélhetően az itt élő és uralkodó Probus császár már vörösborszőlő-fajták telepítésével is foglalkozhatott.
 |
 |
 |
Ezzel ellentétben, a mai értelemben vett vörösborkultúra a térségben csak az oszmán-török balkáni terjeszkedések hatására indult be egyértelműen, amit későbbi századokban német telepesek vittek mesterfokra. A kadarka, a kékfrankos, a cabernet és merlot mellett említést kell itt tennünk a szekszárdi bikavérről is, mely (az egri eljárásoktól kissé eltérően) itt a kadarka, kékfrankos és kékoportó továbbfejlesztett változata. Ez a házasítás ma már védettnek számít. Külön információ, hogy a bikavér megnevezés mint védjegy, csak az Egri borvidék és a Szekszárdi borvidék arra minősített boraira használható!
 |
 |
 |
A kékszőlők termesztésének ezen a vidéken a kitűnő lösztakaró biztosítja a talaj tápértékét, ez a termelés szempontjából 10-30%-os mésztartalommal járul hozzá a különleges ízvilághoz. Hogy mik azok a szurdikok, annak valamennyire ehhez a földrajzi jelenségnek is köze van: a Szekszárd környéki dombok ugyanis teli vannak löszmélyutakkal! A csapadék, az erózió vájta járatok a helyiek által jól ismertek, különlegességük viszont nem kizárólag keletkezésük tényében rejlik, de egyfajta szépséget is adnak a körülöttük elfekvő tájnak.
 |
 |
Ajánlom ezt a cikket
